Nyugdíjprogram
Miért egyre kevesebb a nyugdíj?
Mi a legfőbb probléma?
Mennyi lesz a saját nyugdíjam?
Szükséglet-fedezet-hiány
Milyen megoldások léteznek?
Mennyi időm van cselekedni?
Miért lesz egyre kevesebb a nyugdíj?
Mi a legfőbb probléma?
A nyugdíjrendszer
Magyarországon a felosztó-kirovó rendszer van érvényben, aminek a lényege az, hogy a jelenlegi aktív dolgozók adójellegű járulékaiból finanszírozzák a jelenlegi aktív nyugdíjasok nyugdíját.
Ebbe a rétegbe azonban nem számítanak bele a munkanélküliek, a feketemunkások, a más adózást folytató vállalkozók és az egyre több külföldön dolgozó magyar.
Mi a legfőbb probléma?
Idősödő nemzet, kevés fiatallal.
A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatai alapján hazánkban egyre kevesebb fiatal születik, a családok kevés gyereket vállalnak, és sokan külföldön próbálnak szerencsét.
A korfából jól látható, hogy 30 évvel ezelőtt még közel 2,8 millió fő volt a 18 éven aluliak száma, mára ez azonban csak 1,8 millió fő.
Forrás: KSH
Ezzel szemben a 65-nél (mai nyugdíjkorhatár) idősebbek száma fél millió fővel növekedett!
Mai adatok alapján közel 4 aktív kereső tart el 1 nyugdíjast, ez 30 év múlva 2:1 arányra fog megváltozni.
Forrás: KSH
Egy átlagos aktív kereső ma (az állami nyugdíj átlagában) a korábbi fizetésésnek közel 67%-ra számíthat. Ez a szám fokozatosan csökken az idő előrehaladtával, így akinek 20 vagy annál is több ideje van a nyugdíjkorhatárig (jelenleg 65 év) a fizetésének ~50%-val kell számolnia nyugdíjként.
A képlet egyszerű!
1. Egyre kevesebb fiatal születik
2. Egyre kevesebb aktív dolgozó lesz
3. Növekedik a nyugdíjasok száma
Következmény
1. Kevesebb dolgozó fog eltartani több nyugdíjast
2. A nyugdíj csökken!!!
Mennyi lesz a saját nyugdíjam?
Szükséglet-fedezet-hiány
A KSH adatai szerint jelenleg az állami nyugdíj átlagban a korábbi fizetés 67%-át képes pótolni. Vagyis aki jelenleg nyugdíjba megy, az 33%-osbevételcsökkenést szenved el. Ez persze egyénenként eltér, lehet több is, kevesebb is. Az viszont bizonyos, hogy az állami nyugdíj folyamatosan csökkeni fog a reálbérekhez képest.
Ha egy átlagos aktív keresőt veszünk alapul, akinek az átlagkeresete nettó 200.000 Ft, (és valjuk be, hogy a többségnek ettől sokkal kevesebb) akkor ez esetben a feltételezett szüksélet a jelenlegi nettó bér 200.000 Ft (100%), a fedezet, vagyis amennyi nyugdíjra számíthat 134.000 Ft (67%), akkor neki 66.000 Ft-os (33%) hiánya keletkezik a jövedelméből.
Akinek 20 vagy annál is több ideje van még a nyugdíjkorhatárig (jelenleg 65 év), annak jó eséllyel 50% körüli lesz az állami nyugdíja a nettó fizetéséhez képest!
Ön fenn tudná tartani jelenlegi életszínvonalát ekkora összegből?
Ha a válasza IGEN, akkor megnyugtatom, mert semmit sem kell tennie ahhoz, hogy a nyugdíja ennyi legyen!
Természetesen ezek kő kemény statisztikai adatok. A nyugdíj meghatározása sok paraméter függvénye:
- szolgálati idő
- valorizációs szorzó
- degressziós sávhatár
Ezek a furcsa hangzású kifejezések bizony mind meghatározói, hogy mennyi nyugdíjat fogunk kapni! Éppen ezért a pontos meghatározáshoz, erre kidolgozott kalkulátorokra van szükség!
Kiszámolom a nyugdíjamat...!
De mit is jelentenek ezek a kifejezések...?
Szolgálati idő: Állami nyugdíjra az jogosult aki, legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. 20 év munkaviszonynál az átlagkereseted mindössze 53%-át fogod megkapni nyugdíjként. 25-36 év szolgálati időnél évente egy-egy százalékkal, 37-40 év közt évente másfél százalékkal, 40 év feletti munkaviszonynál pedig évi két-két százalékkal növekszik az a rész, amit a havi átlagfizetésedből megkapsz nyugdíjként.
Ez röviden annyit jelent, hogy 30 év munkaviszony után a havi átlagfizetésed 58%-át fogod megkapni nyugdíjként. 40 év szolgálati időnél, vagyis ha 25 és 65 éves korod közt végig dolgoztál, az átlagfizetésednek ekkor is csak a 70%-átutalják ki nyugellátásként.
Valorizációs szorzó: 1988. január 1. után megszerzett jövedelmeket veszik alapul. A pénzromlás miatt viszont igazságtalan lenne, ha a 20 évvel ezelőtti - jóval alacsonyabb - fizetéseket ugyanolyan súllyal számítanák be, mint a jelenlegieket. Ezért a régebbi fizetéseket arányosítják, vagyis felszorozzák egy megadott számmal. A valorizációs szorzókat minden évben közzéteszik. Ezek határozzák meg az arányosítás mértékét.
Degressziós sávhatár: megszab egy összeget, ami fölött a nyugdíjjárulék-köteles jövedelmeknek csak sávosan meghatározott része számítható be az állami nyugdíjba.
Mit jelent ez? A degressziós sávhatár egy aktuálisan meghatározott határérték, ami jelenleg 372.000 Ft-os havi nettó átlagkeresetet jelent. Akinél ennél magasabb havi átlagot állapítanak meg, annál a 372.001-421.000 Ft közötti összeg 90%-a, a 421.001 Ft feletti összegnek pedig csak 80%-a számítható be a nyugellátásba.
Na de akkor mennyit is kellene félretennem?
Hogyan kellene félretennem?
Ahhoz, hogy a szükségleteidet fenntartsd ahhoz általában a nettó keresetet szoktuk megadni.Hiszen abból a pénzből élünk, ahhoz szoktunk hozzá, de természetesen nem utasítanánk el azt a nyugdíjat ami nagyobb mint a jelenlegi bérünk... :)
Ha a havvi béredből kivonod a vvárható nyugdíjat, megkapod azt az összeget amit, pótolnod kellene. Hogy ehhez mennyit kell félretenni havonta, az attól is függ, hogy mennyi időd van a nyugdíjkorhatárig (jelenleg 65 év). Nem mindegy, hogy 10 millió forintot 10 év vagy 25 év alatt gyűjtesz össze.
Azt hogy mennyit és milyen időközönként tesz félre az ember, azt mindenki maga határozhatja meg!
Egy valami lényeges! Ajánlott minél hamarabb cselekedni, hiszen az idő telik, így 1 év halsztással is súlyos milliókról maradhatunk le.
A kis összeg is soka számít, ne dédelgessük magunkat, hogy "nincs most rá elég pénzem". Az állam is támogtja a nyugdíjcélú megtakarításunkat, és évi 20%-ot írnak jóvá az adónkból a befizetéseink után!